東華大學圖書館 |

Szolo-es bortermelo kozossegek rezilienciajanak tarsadalomfoldrajzi vizsgalata a cselekvohalozat-elmelet alapjan = = A Sociogeographic Study of the Resilience of Grape- and Wine-Producing Communities Based on Actor Network Theory /

Record Type:	Electronic resources : Monograph/item
Title/Author:	Szolo-es bortermelo kozossegek rezilienciajanak tarsadalomfoldrajzi vizsgalata a cselekvohalozat-elmelet alapjan =/ Papp Sandor.
Reminder of title:	A Sociogeographic Study of the Resilience of Grape- and Wine-Producing Communities Based on Actor Network Theory /
Author:	Sandor, Papp,
Description:	1 electronic resource (131 pages)
Notes:	Source: Dissertations Abstracts International, Volume: 85-07, Section: B.
Contained By:	Dissertations Abstracts International85-07B.
Subject:	Social work. -
Online resource:	https://pqdd.sinica.edu.tw/twdaoapp/servlet/advanced?query=30759955
ISBN:	9798381062526

Szolo-es bortermelo kozossegek rezilienciajanak tarsadalomfoldrajzi vizsgalata a cselekvohalozat-elmelet alapjan = = A Sociogeographic Study of the Resilience of Grape- and Wine-Producing Communities Based on Actor Network Theory /
Sandor, Papp,

Szolo-es bortermelo kozossegek rezilienciajanak tarsadalomfoldrajzi vizsgalata a cselekvohalozat-elmelet alapjan =A Sociogeographic Study of the Resilience of Grape- and Wine-Producing Communities Based on Actor Network Theory /Papp Sandor. - 1 electronic resource (131 pages)

Source: Dissertations Abstracts International, Volume: 85-07, Section: B.

Az ertekezes celja volt megvizsgalni, hogy mikent definialhato a reziliencia, milyen elemek menten vizsgalathato es milyen megnyilvanulasi formai vannak az adott kozossegeket tekintve (1). Ennek kapcsan elsokent a reziliencia gondolati kereteiben tortent valtozasokat, valamint az egyes megkozelitesek kozotti kulonbsegeket vizsgaltam (1.1.). A szakirodalom alapjan megallapithato, hogy a reziliencia gondolatat szamos tudomanyterulet megprobalta elmeletimodszertani eszkoztaraba adaptalni es alkalmazni. A tudomanyos diskurzus harom fo megkozelitese (okologiai, tarsadalmi/kozossegi, regionalis gazdasagi) menten dolgoztam a fel a reziliencia lehetseges jelenteseit, vizsgalati fokuszait es kutatasi iranyait. Ezek alapjan a reziliencia lehet egy adott rendszer ellenallasi, vagy alkalmazkodasi kepessege, a strukturakban rejlo rugalmassag, mely megakadalyozza a rendszert alkoto elemek kritikus atalakulasat. Emellett, felfoghato a tarsadalmi szereploket jellemzo tulajdonsagkent is, melyet meghataroz az adott tarsadalmi, kulturalis, gazdasagi, politikai es taji kornyezet, melyekbe a szereplok, illetve az altaluk folytatott tevekenysegek beagyazodnak. A cselekvohalozat-elmelet kapcsolati megkozelitese segitsegevel a reziliencia felfoghato tovabba, a szereplok - legyenek azok tarsadalmi, termeszeti, vagy a kulonbozo strukturakba agyazott, elvont aktorok - kozotti kapcsolatok kialakitasanak es folyamatos atalakitasanak eredmenyekent.Ehhez kapcsolodva masik lepeskent vizsgaltam a kozossegi reziliencia gondolatanak es elemzesi modszereinek a kapcsolodasat a geografiaval, kiemelt figyelmet forditva a periferizaciohoz kotheto folyamatokra (1.2.). Megitelesem szerint az eszak-amerikai dominancia igen eroteljes a kozossegi reziliencia temajat tekintve, amelyben gyakorta talalkozhatunk termeszet-, gazdasag-, vagy tarsadalomfoldrajzi munkakkal. Igy nem volt szukseg a fogalom geografiaban valo "elhelyezesere", azonban a konkret kapcsolodasi pontok vizsgalatanal kiderult, hogy a koncepcio alkalmazasi lehetosege a geografiaban roppant szeleskoru. Az egyes tarsadalmi csoportok, telepulesek, tersegek, regiok kulonbozo, kivulrol erkezo, hirtelen bekovetkezo sokkhatasokkal szembeni serulekenysegenek, az azokra valo felkeszultsegenek vizsgalata mellett, a kulonbozo sokkhatasok hattereben megbujo, esetlegesen hosszu idotavban megfigyelheto valtozasok okainak vizsgalatanal egyarant alkalmazhato.A kornyezeti deprivacio, a tarsadalmi statusz, a kirekesztettseg, illetve a kulonbozo eroforrasokhoz (termeszeti, tarsadalmi, gazdasagi stb.) valo hozzaferesbol adodo kulonbsegek vizsgalatanal a foldrajzi ter jelenti azt a keretet, amely elengedhetetlen az egyes folyamatok ertelmezesehez es megertesehez. A vizsgalt ruralis teruleteket erinto periferizacios folyamatok az oroklott hatranyokon tul, negativ hatassal vannak a tersegben elok eroforrasokhoz valo hozzaferesere, erdekervenyesito kepessegere, valamint a hatekony agenciat meghatarozo tarsadalmi toke osszetevoire, melyek a kialakithato kapcsolatrendszerek mennyisegi es minosegi lehetosegeinek szabnak gatat. Ezen tersegek, illetve az ott elo tarsadalmi csoportok felkeszultsege, alkalmazkodokepessege, onszervezodese, illetve kulso es belso kapcsolatokat kialakito kepessege joval korlatozottabb, melyek serulekenyebbe teszik oket a kulonbozo negativ hatasokkal szemben.Az ertekezes masik fo celja volt empirikusan megvizsgalni a kozossegi reziliencia fobb vizsgalati elemeinek sajatossagait a periferikus jegyeket viselo ruralis mintateruleteken (2). Ezzel kapcsolatban elsokent a mintateruletek relativ helyzetet es annak valtozasat vizsgaltam az orszagos, regionalis, megyei es helyi lepteku centrum-periferia viszonyrendszerben (2.1.). A ket mintaterulet vizsgalata (statisztikai adatok elemzese, tartalomelemzes es az interjuk anyagai) alapjan elmondhato, hogy mindket terulet a periferia jegyeket visel, azonban nem sorolhatok akar regionalis (megyei), akar helyi szinten a leghatranyosabb helyzetu tersegek koze. Ugyanakkor tagabb (orszagos, europai) szempontbol vizsgalva mar novekszik hatranyuk. A vizsgalatok, illetve a vizsgalt mutatok arra is ramutattak, hogy a ket orszagban az elmult evtizedekben regios es megyei szinten is novekedtek a gazdasagi es a tarsadalmi egyenlotlensegek.

Hungarian

ISBN: 9798381062526Subjects--Topical Terms:

644197
Social work.
Subjects--Index Terms:

Community resilience

Szolo-es bortermelo kozossegek rezilienciajanak tarsadalomfoldrajzi vizsgalata a cselekvohalozat-elmelet alapjan = = A Sociogeographic Study of the Resilience of Grape- and Wine-Producing Communities Based on Actor Network Theory /
LDR:10208nmm a22004453i 4500 001 2428706
005 20250414022008.5
006 m o d
007 cr|nu||||||||
008 261011s2021 miu||||||m |||||||eng d
020 $a 9798381062526
035 $a (MiAaPQD)AAI30759955
035 $a (MiAaPQD)Szegeduszegedhu10940
035 $a AAI30759955
040 $a MiAaPQD $b eng $c MiAaPQD $e rda
100 1 $a Sandor, Papp, $e author. $3 3816097
245 1 0 $a Szolo-es bortermelo kozossegek rezilienciajanak tarsadalomfoldrajzi vizsgalata a cselekvohalozat-elmelet alapjan = $b A Sociogeographic Study of the Resilience of Grape- and Wine-Producing Communities Based on Actor Network Theory / $c Papp Sandor.
264 1 $a Ann Arbor : $b ProQuest Dissertations & Theses, $c 2021
300 $a 1 electronic resource (131 pages)
336 $a text $b txt $2 rdacontent
337 $a computer $b c $2 rdamedia
338 $a online resource $b cr $2 rdacarrier
500 $a Source: Dissertations Abstracts International, Volume: 85-07, Section: B.
500 $a Advisors: Zoltan, Kovacs.
502 $b Ph.D. $c University of Szeged (Hungary) $d 2021.
520 $a Az ertekezes celja volt megvizsgalni, hogy mikent definialhato a reziliencia, milyen elemek menten vizsgalathato es milyen megnyilvanulasi formai vannak az adott kozossegeket tekintve (1). Ennek kapcsan elsokent a reziliencia gondolati kereteiben tortent valtozasokat, valamint az egyes megkozelitesek kozotti kulonbsegeket vizsgaltam (1.1.). A szakirodalom alapjan megallapithato, hogy a reziliencia gondolatat szamos tudomanyterulet megprobalta elmeletimodszertani eszkoztaraba adaptalni es alkalmazni. A tudomanyos diskurzus harom fo megkozelitese (okologiai, tarsadalmi/kozossegi, regionalis gazdasagi) menten dolgoztam a fel a reziliencia lehetseges jelenteseit, vizsgalati fokuszait es kutatasi iranyait. Ezek alapjan a reziliencia lehet egy adott rendszer ellenallasi, vagy alkalmazkodasi kepessege, a strukturakban rejlo rugalmassag, mely megakadalyozza a rendszert alkoto elemek kritikus atalakulasat. Emellett, felfoghato a tarsadalmi szereploket jellemzo tulajdonsagkent is, melyet meghataroz az adott tarsadalmi, kulturalis, gazdasagi, politikai es taji kornyezet, melyekbe a szereplok, illetve az altaluk folytatott tevekenysegek beagyazodnak. A cselekvohalozat-elmelet kapcsolati megkozelitese segitsegevel a reziliencia felfoghato tovabba, a szereplok - legyenek azok tarsadalmi, termeszeti, vagy a kulonbozo strukturakba agyazott, elvont aktorok - kozotti kapcsolatok kialakitasanak es folyamatos atalakitasanak eredmenyekent.Ehhez kapcsolodva masik lepeskent vizsgaltam a kozossegi reziliencia gondolatanak es elemzesi modszereinek a kapcsolodasat a geografiaval, kiemelt figyelmet forditva a periferizaciohoz kotheto folyamatokra (1.2.). Megitelesem szerint az eszak-amerikai dominancia igen eroteljes a kozossegi reziliencia temajat tekintve, amelyben gyakorta talalkozhatunk termeszet-, gazdasag-, vagy tarsadalomfoldrajzi munkakkal. Igy nem volt szukseg a fogalom geografiaban valo "elhelyezesere", azonban a konkret kapcsolodasi pontok vizsgalatanal kiderult, hogy a koncepcio alkalmazasi lehetosege a geografiaban roppant szeleskoru. Az egyes tarsadalmi csoportok, telepulesek, tersegek, regiok kulonbozo, kivulrol erkezo, hirtelen bekovetkezo sokkhatasokkal szembeni serulekenysegenek, az azokra valo felkeszultsegenek vizsgalata mellett, a kulonbozo sokkhatasok hattereben megbujo, esetlegesen hosszu idotavban megfigyelheto valtozasok okainak vizsgalatanal egyarant alkalmazhato.A kornyezeti deprivacio, a tarsadalmi statusz, a kirekesztettseg, illetve a kulonbozo eroforrasokhoz (termeszeti, tarsadalmi, gazdasagi stb.) valo hozzaferesbol adodo kulonbsegek vizsgalatanal a foldrajzi ter jelenti azt a keretet, amely elengedhetetlen az egyes folyamatok ertelmezesehez es megertesehez. A vizsgalt ruralis teruleteket erinto periferizacios folyamatok az oroklott hatranyokon tul, negativ hatassal vannak a tersegben elok eroforrasokhoz valo hozzaferesere, erdekervenyesito kepessegere, valamint a hatekony agenciat meghatarozo tarsadalmi toke osszetevoire, melyek a kialakithato kapcsolatrendszerek mennyisegi es minosegi lehetosegeinek szabnak gatat. Ezen tersegek, illetve az ott elo tarsadalmi csoportok felkeszultsege, alkalmazkodokepessege, onszervezodese, illetve kulso es belso kapcsolatokat kialakito kepessege joval korlatozottabb, melyek serulekenyebbe teszik oket a kulonbozo negativ hatasokkal szemben.Az ertekezes masik fo celja volt empirikusan megvizsgalni a kozossegi reziliencia fobb vizsgalati elemeinek sajatossagait a periferikus jegyeket viselo ruralis mintateruleteken (2). Ezzel kapcsolatban elsokent a mintateruletek relativ helyzetet es annak valtozasat vizsgaltam az orszagos, regionalis, megyei es helyi lepteku centrum-periferia viszonyrendszerben (2.1.). A ket mintaterulet vizsgalata (statisztikai adatok elemzese, tartalomelemzes es az interjuk anyagai) alapjan elmondhato, hogy mindket terulet a periferia jegyeket visel, azonban nem sorolhatok akar regionalis (megyei), akar helyi szinten a leghatranyosabb helyzetu tersegek koze. Ugyanakkor tagabb (orszagos, europai) szempontbol vizsgalva mar novekszik hatranyuk. A vizsgalatok, illetve a vizsgalt mutatok arra is ramutattak, hogy a ket orszagban az elmult evtizedekben regios es megyei szinten is novekedtek a gazdasagi es a tarsadalmi egyenlotlensegek.
520 $a The aim of the thesis was to examine how resilience can be defined, along which elements it can be examined and what forms of manifestation it has in terms of the given communities (1). In connection with this, I first examined the changes in the conceptual framework of resilience, as well as the differences between the individual approaches (1.1.). Based on the literature, it can be concluded that the idea of resilience has been tried to be adapted and applied in the theoretical and methodological tools of many scientific fields. I elaborated the possible meanings, research focuses and research directions of resilience along the three main approaches of the scientific discourse (ecological, social/community, regional economic). Based on these, resilience can be the ability of a specific system to resist or adapt, the flexibility inherent in structures, which prevents the critical transformation of the elements that make up the system. In addition, it can also be understood as a characteristic characteristic of social actors, which is determined by the specific social, cultural, economic, political and landscape environment in which the actors and the activities they carry out are embedded. With the help of the relational approach of the actor network theory, resilience can also be understood as the result of the establishment and continuous transformation of relationships between the actors - be they social, natural, or abstract actors embedded in different structures.Related to this, as another step, I examined the connection between the idea of community resilience and its analytical methods with geography, paying special attention to the processes related to peripheralization (1.2). In my opinion, the North American dominance is very strong regarding the topic of community resilience, in which we can often find works of nature, economy, or social geography. Thus, there was no need to "place" the concept in geography, however, when examining the specific points of connection, it became clear that the concept's application potential in geography is extremely broad. In addition to examining the vulnerability and preparedness of individual social groups, settlements, areas, and regions to various external, sudden shocks, it can also be used to examine the causes of changes hidden in the background of various shocks that may be observed over a long period of time.When examining environmental deprivation, social status, exclusion, and differences resulting from access to various resources (natural, social, economic, etc.), the geographical space represents the framework that is essential for the interpretation and understanding of individual processes. In addition to the inherited disadvantages, the peripheralization processes affecting the examined rural areas have a negative impact on the access to resources of the people living in the area, their ability to assert their interests, as well as the components of social capital that determine effective agency, which hinder the quantitative and qualitative possibilities of the relationship systems that can be established. The preparedness, adaptability, self-organization, and ability to form external and internal relations of these areas and the social groups living there are much more limited, which makes them more vulnerable to various negative effects.Another main goal of the thesis was to empirically examine the characteristics of the main test elements of community resilience in rural sample areas with peripheral features (2). In this regard, I first examined the relative position of the sample areas and their changes in the system of center-periphery relations on a national, regional, county and local scale (2.1.). Based on the examination of the two sample areas (analysis of statistical data, content analysis and the materials of the interviews), it can be said that both areas bear the hallmarks of the periphery, but they cannot be classified as the most disadvantaged areas either at the regional (county) or local level. At the same time, when examined from a broader (national, European) point of view, their disadvantage is already increasing. The investigations and the examined indicators also pointed out that economic and social inequalities have increased in the two countries in recent decades at the regional and county level.
546 $a Hungarian
590 $a School code: 1494
650 4 $a Social work. $3 644197
650 4 $a Horticulture. $3 555447
653 $a Community resilience
653 $a Landscape environment
653 $a Social geography
653 $a Center-periphery relations
690 $a 0505
690 $a 0452
690 $a 0471
710 2 $a University of Szeged (Hungary). $e degree granting institution. $3 3759136
720 1 $a Zoltan, Kovacs $e degree supervisor.
773 0 $t Dissertations Abstracts International $g 85-07B.
790 $a 1494
791 $a Ph.D.
792 $a 2021
856 4 0 $u https://pqdd.sinica.edu.tw/twdaoapp/servlet/advanced?query=30759955